Kedves növénybarátok!
Elöször is köszönöm Marcinak a meghívást a blogba, igazán sok mindent nem is tudnék hozzátenni a pisztáciákhoz, mivel nagyon összeszedett részletes leírással büszkélkedik a blog. De ha már meg lettem hívva feltenném egy az egyben a blogomon leírt tapasztalataim a pisztáciáról, mivel jól leírtam benne a lényeget, nem lett volna érdemes belepiszkálnom.
Hasonlót tapasztaltam én is a téltűréséről, mint lentebb a kollegák, én is megemlítem az egyiküket a leírásban, ahogy majd látjátok. De akkor itt lenne a leírásom:



"A pisztáciatörténet ott kezdődött, hogy 13 éve vetettem egy jó pár pörköletlen pisztácia magot, egy kicsit nyögvenyelősen de sikerült kicsíráztatni őket, és óvatosan nevelgetve megerősödtek. Mára csak 1 nagyobb fám maradt, többit mind elcserélgettem. Azóta szereztem egy oltottat is.
A lényeg hogy évekig csak cserépben nevelgettem a pisztácia magoncomat, azt tudtam hogy -5 sőt -10 fokig is bírja a téli lehüléseket nyugalomban. Viszont egyik fórumon olvastam hogy vki kiültette és jól bírta a fagyot. Utána néztem jobban, beleástam magam, és tényleg a hidegtűrése sokkal jobb mint gondoltuk volna.A P. Vera a közel-keleti térségben honos, pl. Iránban vagy Afganisztánban, ez utóbbi azért érdekes mert sok kontinentális jellegű területe is van, és pl. Kabul térségében is termesztenek pisztáciát.
Kabulban a kisokosom szerint az eddigi leghidegebb télen a hőfok lesüllyedt közel -26 fok közelébe, ami már érdekes tény. Erre ráerősített hogy a fórumos kolléga kiültetett növénye a 2012-es extrém hideg telet különösebb sérülés nélkül átvészelte, ami -22 fokot jelentett. Megjegyezném érkezett olyan beszámoló is akinek a hidegebb teleken azért a végéből visszafagyott egy kevés, de nagyon komoly ágsérülés nem volt. Illetve a virágját tavasszal ha kisebb fagy éri akkor az problémát okozhat, erről is beszámoltak.

Ettől független úgy tűnik érdemes lenne hazánkaban a szabadföldi termesztése a pisztáciának, viszont a beporzásról, terméskötésről, a szüretről nincsennek még tapasztalatok, így korai lenne megjósolni, hogy mennyire illeszthető bele a hazai gyümölcstermesztésbe.
A pisztácia kétlaki így min. 2 különböző nemű növény kell a terméshez (esetleg egy fára 2 külön nemű nemeság oltása is meggondolandó), a magoncok nagyrészt lány növények lesznek, így a fiü beporzókhoz nehézkes a hozzájutás, hacsak oltott növényeket nem tudunk beszerezni.
A tapasztalataim jók a kiültetett pisztáciákról, teszem hozzá homokos, mésztartalmú talaj ideális hozzá, nagyon kötött talajon problémák jelentkezhetnek. fagyás eddig nálam nem történt, ami negatívum, hogy lassan nő, alig 20-30 centit egy évben, ezt is április-májusban, majd ha kikeményedett akkor nyáron már nemigen hajt. Az alanyok kérdése is vitás még, elvileg cserszömörcére, vagy más pisztácia fajokra is jól oltható, érdemes azért minél fagytűröbb fajra oltani, mondjuk Chinensisre vagy Terebinthusra, vagy mindjárt Vera alanyra, ami az egyik leghidegtűrőbb faj, ahogy az elején taglaltuk.
Az oltás egyenlőre nem sikerült még nálam, kihajtás volt, de 2-3 hét után mindig elszáradt a nemes kihajtás egyenlőre nem tudom mi okból.
Jó pisztáciázást!"

Írta: Gáborke

 P. Vera magonc:

 

Oltott fiú növény:

 

Pisztácia magoncok

Több pisztácia faj létezik, és szerencsére külföldről beszerezhetőek. A közismert faj a Pistacia vera, ezt kaphatjuk a boltokban, ennek van a legnagyobb és legízletesebb magja.. Ezen kívül létezik a Pistacia lentiscus, ennek ehető a gyantája és ez az egyetlen örökzöld faj, a P. terebinthus gyantáját is felhasználják és az ehető pisztácia alanya. A Pistacia atlantica is alanya a Pistacia vera-nak, ezenkívül a csonthéjat körülvevő héj magas olajtartalma miatt hasznosítani szokták olaj sajtolásra. A Pistacia chinesis teljesen télálló a leírások szerint, oltható rá a P. vera, de díszfának szokták ültetni, díszítő értékét főleg ősszel éri el mikor pirosra színeződik a lombja.

Tartásról röviden:
Tudni kell, hogy a pisztácia nemzetség kétlaki, tehát amíg nem virágzik a magról ültetett növényünk addig nem tudjuk meg, hogy fiú vagy lány. A P. atlantica-nál előfordult már egylaki fa, de ritka.
Az egész nemzetségre jellemző, hogy levegős talajt igényel és teljes napfényt, tehát a folyamatosan nedves tömör földben nagyon gyorsan kirothad a gyökerük. A télen ültetett magoncok pót-megvilágítás nélkül nagyon gyorsan tönkre mennek. Ezen kívül melegigényesek és nem szeretik a magas páratartalmat, mert sok gombás betegségük van és ez kedvez a kórokozóknak. A P. lentiscus az egyetlen örökzöld faj, így a többi lombhullató. Télen ezeket a növényeket hidegben 0-5C°-os helyen teleltetjük.

Magok rendelése:
Külföldi magrendelős oldalakról lehet rendelni, viszont itt nálunk kapható magokat nem tanácsolom, mert egyrészt drágán kevés magot adnak, másrészt ki tudja mióta tárolják a magokat. Ezért törekedjünk arra, hogy olyan országból rendeljük ahol a növény gond nélkül megél. Ha nem drága, rendeljünk sokat, mivel a magokból nem mind fog kicsírázni és még a magoncokból is pusztulhat néhány. A magok frissessége sose garantált, ezért érdemes több helyről is rendelni.

Pisztácia magok csíráztatása:
A magok sokáig bírják száraz körülmények között, viszont minél tovább van tárolva annál kevesebb fog kicsírázni. Csírázásuk lassú és vontatott, a módszeren múlik a csírázás százaléka. A csírázás ideje 1-2 hónap, de fajtól függ, a Pistacia vera 1 hét alatt kicsírázik, viszont a Pistacia atlantica és P. terebinthus sokkal később csírázik. Érdemes 1 napig vízben áztatni a magokat vetés előtt. A magok ültetési mélysége maximum 1cm. Jobb ha föld tetejére szórjuk és homokot szórunk rájuk, de csak annyit, hogy éppen ellepje. Nem szabad mélyre ültetni. Ültető közegnek kókuszrost+homok keverékét használtam, nagyon ügyeljünk rá, hogy a földet ne tömjük meg nagyon. A csírázás idejéig a magnak szüksége van folyamatos nedvességre, viszont ahogy kifejlődött a kis növény az ültető közeg nem lehet folyamatosan nedves.

 

Pisztácia magoncokról néhány kép:

Pistacia vera:

 

 Pistacia atlantica:

 Pistacia terebinthus:

Írta: Petróczki Márton

A Magyarországon élő pisztácia (Pistacia vera)

A szakmai leírások szerint -10C°-ig bírja a pisztácia (Pistacia vera), néhány leírás szerint már -15C°-t is bír, azonban egy embernél gond nélkül kitelelt a Magyarországi klímán.

Saját leírása:

Sziasztok!
Csak mint érdekességként említettem már korábban, hogy 10 éve kaptam egy kis pisztácia növénykét az egyik barátomtól, aki annak idején magról vetette. A növény az elmúlt tíz év alatt egyszer sem fagyott el, pedig volt már -20 fok is. Teremni természetesen nem termett és nem is virágzott még. Most látom, hogy a hajtások végén olyan érdekes kis "toboz" formájú kinövések jönnek elő, ami szerintem virágzat lesz. Tudom, hogy termés nem lesz belőle, de nem sok virágzó pisztácia bokor lehet Magyarországon. A teljes virágzásról be fogok számolni.
Képek:

Korábban valaki érdeklődött pisztácia felől, hát itt a tapasztalat. Nálam négy napon keresztül volt -22 és -24 fok között a reggeli minimum. Most néztem meg a pisztácia bokrot és hajt a csúcsvégeknél és már látszik a virágbimbó is! Hihetetlen mit bír ki!!

 A pisztácia Szeged környékén van. A fajtájáról semmi információm nincs, egy barátom ültette el cserépbe a pirítatlan pisztáciamagot. Miután kikelt nekem adta, én pedig kiültettem a kertembe. Ennek már van 10 éve is. Kettő bokor van, de mindegyik termős, így beporzás nélkül természetesen nincs termés. Eddig túl élt három kemény telet.

Korábban már írtam a nálam lévő pisztácia bokorról, most készítettem fotót, melyen látszik a virágzata.
  

 

 Hajt a pisztácia.

Ezeket sikerült összegyűjtenem, egy index fórumos felhasználó képei és írásai.

A képek alapján látszik, hogy nincs védett helyen, nem egy házfal mellett telelt ki. Ami érdekes számomra, hogy a növény mérete sok év után se túl nagy, viszont nincs fagyási sérülés. Az évi hőösszeg és fényösszeg nem annyi mint amennyi az optimális lenne de ettől függetlenül esélyesnek tűnik. A nagy kérdés az, hogy a terméseket be tudja-e érlelni.